zaiviki
-1
archive,paged,author,author-zaiviki,author-2,paged-11,author-paged-11,wp-theme-bridge,wp-child-theme-bridge-child,bridge-core-1.0.4,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.0.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.7,vc_responsive
 

Author: zaiviki

Egy olyan lakás bemutatásával készültem mára, amely egyrészt beleillik a "fehér a fehérrel" trendbe, másrészt vannak benne mid century modern vonások, úgyhogy nekem ez a két dolog már elég is lenne. De van itt még valami: az az érdekes anyaghasználat, amely ezt a lakást jellemzi... és ez nem más, mint a kerámiaburkolat.

 

Lassan talán melegszik végre egy kicsit az idő, én legalábbis már nagyon várom, hogy végérvényesen el lehessen tenni a szekrény mélyére a télikabátot és a csizmátsapkátsálatkesztyűt. Ezzel együtt nagyon mehetnékem is van, állandóan a különböző úticélokat nézegetem a neten, persze valahogy mindig délen kötök ki. Úgyhogy ezt a hétfőt is kezdjük egy cseppet délebbre, azaz Athénban, azon belül is egy szépséges kétszintes apartmanban.

Életem első gyerek szülinapi buliját szerveztem meg, természetesen nem másnak, mint a saját kislányomnak, Zorkának. Eddig mindig az oviban intéztük el a szülinapi bulikat, de most már iskolába jár, ezért új dimenzióba kerültünk. Szóval itt állt előttem a nagy feladat: bulit kell gründolnom.

Egy új sorozatot szeretnék elindítani mától, a címe Igen vagy nem? lesz. Ebben a véleményeteket szeretném majd időről időre kikérni, azaz kíváncsi lennék arra, hogy a posztban bemutatott aktuális lakberendezési témáról mi a véleményetek. A mai téma a tányérokkal való dekorálás lesz. Tehát a mai kérdés: Ti dekorálnátok-e a falat tányérokkal?

A múlt héten sajnos nem született bejegyzés, mert síelni voltam, ez utóbbi persze nekem nem sajnos. Cikk azért sem született, mert a hegyekben teljesen elszigetelten éltünk, szóval nem volt internet, se tévé, de az mondjuk nem is hiányzott. A síelés után minden évben már csak a tavaszra koncentrálok, de most még utoljára ugorjunk el azért a francia Alpokba, és nézzünk meg egy "faházat".

Első hallásra kicsit unalmasnak tűnő témát szeretnék ma boncolgatni: ez pedig a tértervezés. Azért ne ijedjetek meg, nem lesz uncsi! Sőt, olyannyira nem uncsi a téma, hogy elárulom: ez a lakberendezés alapja. Hiszen hiába néz ki nagyon jól mondjuk egy lakás vagy egy étterem, ha rosszul kapcsolódnak egymáshoz a különböző terek, ha az egyes funkciókhoz nincs meg a kellő négyzetméter, nem ér az egész semmit. Minden jól használható térnek az alapja az, hogy igazán élhető legyen és jól érezzük magunkat benne.

A nagy kérdés minden munka előtt így hangzik: Vajon a terek lecsupaszítva úgy működnek-e, ahogy majd használni fogják őket? Ha igen, akkor jó, kezdődhet a stílus kialakítása, ha nem, akkor viszont neki kell állni a terek tudatos, működőképes kialakításának, ezt hívjuk tértervezésnek. Én nagyon szeretem a munkának ezt a részét, a tökéletes alaprajz megalkotását. Hogy mit értek ezalatt? A helyiségek arányainak meghatározását igazodva az igényekhez és az adott alapterülethez. Ajtók, ablakok, elhelyezését, közlekedő területek megfelelő kihasználását, rakodóterek létrehozását, nagy belmagasság esetében a tér függőleges megosztását, a különböző funkciójú terek egymáshoz kapcsolását stb.

Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani veletek pár ötletet egy torinói polgári lakás bemutatásával. A 80 négyzetméteres, nagy belmagasságú, eredetileg két fő helyiségből álló lakás belső átalakításával a torinói Studioata irodát bízta meg a megrendelő. A lakás keleti oldalán található nagy teret egyben hagyták, ide került a minimál vonalvezetésű konyha, és az étkező, a közösségi tér, valamint kihasználva a nagy belmagasságot, egy kisebb otthoni iroda is. A galériára szintjére a falszerkezetbe rögzített lebegő lépcsőkön juthatunk fel.  Első ránézésre kicsit hihetetlen, hogy ezek a légiesen vékony lépcsőfokok elbírnak bárkit is, de a fotók között ott a bizonyíték. És igazán jó ötlet az egyik lépcsőfok polccal való kiváltása, amely anyagában és színében is különbözik a többi lépcsőfoktól. Az eredeti alaprajzon jól látható, hogy a lakást kettéválasztó tartófalon egy helyen sima válaszfal található, amelyet az átalakítások során eltávolítottak. Így iktatták ki a felesleges, kihasználatlan közlekedő területeket és megteremtették a feltételeit annak, hogy a nyugati részen kialakított két szobába külön-külön is be lessen jutni. A szobák alapterületeiből kicsit lecsippentve alakították ki a fürdőt. A tartófalat egy áthidaló szerkezettel megbontották, így biztosítottak helyet a zuhanyfülkének. A fehéren kívül egy világos árnyalatú fa használata jellemző, amely a padlón és a tároló szekrények frontjain megnyugtatóan otthonos kombinációt alkotnak. Ezzel a megoldással egységes felületeket alakítottak ki, megnövelték egyúttal a térérzetet, valamint homogén alapot adtak szinte bármilyen stílusú berendezés társításához.

Egyszerűen nem tudok leakadni a szürkéről, kezdem úgy érezni, hogy nekem dolgom van ezzel a színnel, ezért ma is ezt szeretném egy kicsit körbejárni. A minap valakitől azt hallottam, hogy nem akar szürke színt a lakásába, mert nem akar szürke lenni... Áááááá, az ilyen megjegyzésekkel ki tudtok kergetni a világból, de komolyan! Jöjjön hát a védőbeszédem, a kampányom a szürke mellett.

Egyáltalán nem gondolom, hogy attól bárki is szürke lesz, ha bevállal valami szürkét, tapétát, bútort, függönyt, szőnyeget stb. Tapasztalatból mondom: a nappaliban van egy szürke falam és imádom! Sőt, az irodában egy komplett szürke sáv fut fel a falon, végig a mennyezeten és le a másik oldalon. A szürke minden árnyalata nagyon jól megy a többi színhez, legyen az valamilyen harsogó élénk szín vagy akár egy halványabb árnyalat. Remek kiegészítő és háttérszín, bármilyen dekoráció, fotók, képek, tárgyak nagyon jól mutatnak előtte. Én nagyon szeretem például fehérrel kombinálni és el tudom hozzá képzelni a sárgát vagy a pirosat, mint üde színfoltot. Ha finomabb enteriőrt szeretnétek létrehozni, akkor egy világosabb szürkével próbálkozzatok, egy sötétebb árnyalattal viszont drámai hatást is el lehet érni. Egy antracitszürke fal már-már vetekszik egy ütős fekete fallal, de mégsem annyira határozott és karakán. A konyhabútoron is jól mutat, főleg, ha fényes szürkék az ajtófrontok. De gyönyörű lehet egy világosszürke kanapé is egy színes fal előtt. Még egy jó hír: nagyon jól mennek hozzá a középsötét és a világosabb faárnyalatok is, és bármilyen stílushoz használható. Úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom, nem kell félni tőle! Inspirációnak pedig nézzétek végig a képeket, amelyeket szürke-ügyben gyűjtöttem!

Ma csodaszép enteriőrképeket hoztam Nektek, egy "pöti" brüsszeli bed and breakfast hotelből. Két stílus keveredésének tökéletes példáját láthatjátok. Hogy melyik kettőét? Olvassatok tovább!

Az épület eredetileg két különálló, 1906-ban épült szecessziós ház volt. Ívelt fém, üvegberakásos kapuin keresztül bejutva, skandináv design bútorokkal és kortárs darabokkal vegyesen berendezett egyedi és otthonos hangulatú terek várják az idelátogatót. A Tenbosh House (merthogy ez a neve) Patrice Lémeret építész és Michel Penneman belsőépítész közös munkájának eredménye.

Az idei év első napjaiban rögtön két megbízást is kaptunk, az egyikről még nem beszélhetek, de a másikról igen. Az Industrieplan Kft. új irodájának belsőépítészeti tervezésével bíztak meg minket. A tervezésre nem volt és a kivitelezésre nincs sok időnk, mert a cég január végére tervezi a költözést.

A feladat nagyon izgalmas volt, mert a munkaállomások elhelyezésében és a szobák elosztásában is kikérték a véleményünket. A munka természetesen a funkcionális tértervezéssel kezdődött, és utána jött az egész "felöltöztetése". A koncepció a cég saját színeire épít: ezek a piros, a fehér és a szürke, amelynek több árnyalatát is használtuk. A logójukban található kettéosztottságot és a ferde felezővonalat felhasználtuk a falfestésnél és recepcióspult tervezésénél is. A bejáratnál lévő hosszú folyosó adta magát, hogy oda valamilyen felirat kerüljön (tudjátok, hogy imádom a betűket a terekben), ide a cég nevét fogjuk habbetűkből a falra felragasztani. A piros szín a falak festésén kívül a nagyméretű kaspókon fog visszaköszönni, amelyekbe sok szép zöld növény kerül majd. Nagy örömömre a tíz fős iroda három helyiségébe is került tapéta, és nem is akármilyenek: az Élitis gyöngyszemei, természetesen feketében és ezüstszürkében. Egyelőre csak a látványrajzokat tudom megmutatni nektek, de amint elkészül az iroda, remélem, tudok majd készíteni pár fotót is.