zaiviki
-1
archive,paged,author,author-zaiviki,author-2,paged-13,author-paged-13,wp-theme-bridge,wp-child-theme-bridge-child,bridge-core-1.0.4,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.0.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.7,vc_responsive
 

Author: zaiviki

Nem azért szeretném ezeket a képeket megmutatni Nektek, mert én nagyon bírom a fekete-fehér tereket, hanem azért, hogy Ti is szeressétek. A téma nem más, mint egy szingapúri butik hotel, a The Club, amelynek tervezője a Ministry of Design volt.

Minden vendégszoba a hagyományos és a modern gyarmati stílus keveréke. A tervezők gondosan ügyeltek arra, hogy a két szín aránya és a részletek harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz. Az összesen 22 szobával rendelkező hotel minden szobája különböző, ahogy ez mostanában lenni szokott. Az enteriőröket egy helyi művész, Wynlyn Tan munkái tesznek teljessé. Ugye, milyen gyönyörűen szépek a terek még így is, hogy minden fekete-fehér? Nekem a fürdőszoba a kedvencem, teljesen odavagyok érte!

És végül az üzenet: mondjatok végre nemet az uncsi bézs-barnára és igent az örök fekete-fehérre!

Dánia több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított pár éve. Ha itt rálelünk egy vadregényes tengerparton épült házra, elgondolkodtató, hogy a nyári szabadságot esetleg érdemes lenne itt tölteni. Persze csak akkor, ha nem zavar Titeket, hogy nyáron is csak maximum 16 fok van. Igaz, most épp itthon sincs sokkal több, tehát könnyű elképzelni.

Ez a dán nyári lak ideális helyszín lehet egy vadregényes és stílusos kikapcsolódáshoz.

A fehér és a fekete szín kortárs téma. Nyitott tágas belső terek, ahol egész nap folyamán érezhetjük a tenger fuvallatát. A teraszra nyíló elhúzható hatalmas üvegajtók összemossák a kint és a bent fogalmát, mégis a legmeghatározóbb sajátossága a háznak a két szín. A belső terekben szinte minden fehér, a falak, a mennyezet, a padlóburkolat, a lépcsők, a szekrények, a világítótestek, az ajtó és az ablakkeretek is, amelyek éles kontrasztot alkotnak a ház fekete külső megjelenésével, valamint egy-egy, a belső térben elhelyezett fekete bútordarabbal. Néhány színfolt jelenik meg csupán a kortárs festményeken és egyéb kiegészítőkön.

A külső tér követi a belső tér egyszerűségét. Nyers deszkapadló a medence körül, ugyanebből az anyagból készült alacsony asztalok, mellette fehér design székekkel. Egy pohár bor, takaró az estékre és a tenger susogása... azt hiszem, ezt (is) el tudnám viselni.

Biztos Veletek is előfordult már, hogy egyszer csak a környezetetekben eluralkodott a káosz és a tárgyak kezdték átvenni a hatalmat. Mert a tárgyak képesek ám erre bármikor, ha nem tartjuk őket (legalább nagyjából) kordában. Nálam most a szakmai újságok kezdenek egy kicsit túlzásba esni, valahogy nem találják a helyüket, én meg szeretem, ha mindig karnyújtásnyira vannak, amikor szükségem van rájuk. De, amikor nincs, akkor jó lenne egy csinos kis polc, ezért gondoltam, utánanézek, mivel színesíthetném a szobát. Összegyűjtöttem az általam érdekesnek talált polcokat és nyitott szekrénykéket, kíváncsi vagyok, nektek melyik a favorit?

A címben említett "parkolóház" persze csak egy szóvicc, hiszen nem egy konkrét, létező parkolóházban kialakított lakást szeretnék most bemutatni, hanem egy parkoló közepére felépített házat. Azért így sem hétköznapi a dolog, ugye?

A helyszín Japán, méghozzá Akita város urbanisztikus, parkolóktól övezett központja. Tekintettel arra, hogy a tér mind a négy irányból nyitott, az épület tervezésekor fontos szempont volt a magánszféra védelme. A feladat tehát az volt, hogy olyan zárt rendszert hozzanak létre, amely kizárja a kíváncsi tekinteteket, ugyanakkor a terek a nyitottság érzetét keltsék. Így elsőre tipikusan a "fából vaskarika" esete. Szerencsére nem így gondolta a japán építész, Yoshichika Takagi, akit a feladattal megbíztak. Először azokat a helyiségeket vette számba, amelyeknél alapfeltétel volt a privát jelleg, mint a fürdőszoba, a wc, a hálószoba és a gardrób - ezek zárt, doboz alakú terekben kaptak helyet. Majd ezeket a dobozokat úgy rendezte el, hogy azok különböző méretű nyitott tereket, teraszokat zárjanak közre, növelve a tér mélységének érzetét. A házat magát izgalmasnak találom, de én nem szívesen laknék a parkoló közepén, úgyhogy most sem költözöm. :)

A kortárs top designerek egyik legismertebb fenegyereke, Karim Rashid által megálmodott moduláris elemekből összeállított organikus otthon bemutatására vállalkozom most. Noha az ő stílusa egyáltalán nem az én világom, sőt, el sem tudom képzelni, hogy ki tudja jól érezni magát egy ilyen térben, mégis úgy gondolom, hogy ő megkerülhetetlen, ha dizájnról beszélünk. Valamit tudhat a srác, mert iszonyú nagy sztár.

A Smart-ologic Corian® Living elnevezésű kiállítás adta a lehetőséget Karim számára egy olyan átfogó moduláris ház tervezésére, amely minimális homorú és domború elemek, valamint egyszerű szerszámok felhasználásával megépíthető. Rashidot mindig érdekelte a moduláris ház fogalma, azaz hogyan lehet egyszerűen és gyorsan olcsó, de személyre szabható és hatékony életteret létrehozni.

Hisz abban, hogy az építészet segítségével megalkothat egy olyan komponensekből álló rendszert, amely megengedi a formák nagyobb szabadságát, s azok rugalmas konfigurációit. Számára a másik fő szempont a panelok előállításánál a lehető legkevesebb hulladék, és annak újrahasznosíthatósága. Úgy gondolja, hogy az általa kitalált koncepció egy metafora arra, hogyan tud a ház és annak belső tere a technológiával együttesen működni, hatni a gondolkodásunkra, jobb életet biztosítani, és a mindennapi döntéseink által csökkenteni ökológiai lábnyomunkat. Divatos és jól hangzó szavak, nem?

A puha organikus formák mintegy méhet alkotva segítik az energia hatékony felhasználását, nincsenek például sarkok, ahová a hideg vagy a meleg beszorulhatna. A ház az energiafelhasználás szempontjából egy fenntartható és okos rendszerre támaszkodik, de ez ma már úgyis alapkövetlemény. Mindenhol LED világítás van, a padlófűtést a napenergiából nyert hő szolgáltatja. Karim Rashid szerint ez a techno-organikus házkoncepció a kiinduló pont a különböző anyagok és technológiák felhasználásával készült intelligens otthonok létrehozásának. Nézzétek meg, hogy miről beszéltem eddig:

Shanghai-ban a Cool Docks fejlesztés területén, a South Bound Kerületben található a Waterhouse, amely egy négyemeletes, 19 szobás boutique hotel. Az épület az 1930-as években épült és eredetileg japán katonai székház volt. A szálloda a Huangpu folyó partján fekszik, nyilván innen kapta a nevét is, a túlparton pedig a csillogó Pudong felhőkarcolóinak látványa tárul elénk.

A felújítás során a  Neri & Hu Design and Research Office építészeti koncepciója a régi és az új között feszülő kontraszt megtartása, mi több hangsúlyozása volt. Tehát helyreállították az eredeti beton épületet, s erre kerültek az új részek, amelynek a szerkezetéhez Cor-Ten acélt használtak utalva a hely ipari múltjára, a Huangpu partján folyó dokkoló munkára. A Neri&Hu által hozzáépített negyedik emeleti struktúra együtt rezonál a folyón elhaladó ipari hajók szerkezetével és analógiát von mind a történelemmel, mind a helyi kultúrával.

A Neri&Hu volt a felelős a belsőépítészeti tervekért is, amely a külső megjelenés inverziója és egy zavaró, de frissítő térbeli élményt nyújt a szállodába látogató, ötcsillagos élményre vágyó vendégek számára. A nyilvános terek röpke bepillantást engednek a privát részekre, míg a privát terek hívogatnak a közösségi terekbe való bepillantásra, mint ahogy a nagy függőleges ablak a recepció fölött, vagy az ebédlőre nyíló folyosó ablakai teszik.

Ezek a váratlan helyeken felbukkanó vizuális összeköttetések, nem csupán a meglepetés erejével hatnak, de egyben kényszerítik is a vendéget, hogy szembenézzen Shanghai város felépítésével, ahol a vizuális folyosók és a Nong-Tang szűk utcái határozzák meg a hely sajátos ízét. Nektek hogy tetszik, kivennétek itt egy szobát?

A Különös Otthonok sorozatom ezen részében olyan lakásokat kerestem, amelyeket valamilyen iskolából alakítottak át. Ez most úgyis aktuális így a nyári szünet elején. Szóval virtuálisan most valahavolt iskolákba kalauzollak el benneteket.

Előként jöjjön egy gimnáziumból átalakított magánlakás Utrechtből. Az építészeti átalakításokkal a helybeli ZECC Architecten csapatát bízták meg a megrendelők, hiszen ők amúgy is sok ilyen értékmentő projektben vettek már részt, úgyhogy nincs hiány tapasztalatban. A régi iskola épületében a földszinten volt a tornaterem, az öltözők és egy tanári szoba. Az épület többi részét már átalakította egy fejlesztő, ezért a földszint külön került értékesítésre. Mivel az újonnan kialakított felső tetőteraszos apartmanok már elkészültek, ezért a födémen már nem lehetett változtatni, tehát szükség volt egy jó ötletre, amellyel több természetes fényt tudtak becsalogatni a lakásba. A megoldást az átriumszerű terasz kialakítása jelentette. A relatív keskeny telek adottságainak köszönhetően nagy kihívás volt természetes fényt juttatni a hálószobákba is. Megint egy terasz segített. A régi öltözők helyén két gyerekszobát alakítottak ki saját fürdőszobával. Az egyik szoba az udvarról kapja a fényt, a másik a terasz felől. A teljes hátulsó szakaszt lebontották és újjáépítették, ide került a szülői háló saját fürdővel. A régi köracél szerkezetet újrahasznosították, többek között ebből készült a gyerekszobák körablaka is. A nappalit és a konyhát a régi tornatermi részből alakították ki, itt látványos a belmagasság is. Az utcafronti részen lévő tanári szobából egy második nappalit alakítottak ki elsősorban a szülők részére. És ugyancsak itt kapott helyet a szülők dolgozószobája is.

A francia Élitis tapétagyártó cég két új falburkolat kollekcióval rukkolt elő, amelyet gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint egy tapétát, tehát ugyanúgy tekercsben kapjuk meg és fel kell ragasztani a falra, mint hagyományos társaikat. A különbség csupán az, hogy ezek háromdimenziósak, azaz kitüremkednek a falból, tehát vastagok. És az ára nem tekercsenként, hanem méterenként értendő, a szélességük változó, de maximum 20 méter hosszúságot tudnak egyben szállítani. Egy magamfajta lakberendező persze órákig jól tudja érezni magát anyag- és tapétaminták társaságában, ez történt most is. Elsősorban az Alliances kollekció nyűgözött le, hosszú percekig fogdostam és nézegettem előről, hátulról, oldalról, és kapkodtam a levegőt, egyszerűen gyönyörűek. Ha Ti is meg szeretnétek nézni élőben, itt megtehetitek és meg is vehetitek. :)

A Nature Précieuse kollekció a hagyományos keleti kézműves technikákból merít: