lakberendezés
-1
archive,paged,category,category-lakberendezes,category-58,paged-10,category-paged-10,wp-theme-bridge,wp-child-theme-bridge-child,bridge-core-1.0.4,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.0.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.7,vc_responsive
 

lakberendezés

Különös Otthonok sorozatom következő epizódjában inkább csak kialakításában különleges lakásokat szeretnék mutatni, ugyanis nem másról van itt most szó, mint két ipari jellegű épület lakássá alakításáról. Az egyik egy tipikus loft, amely ma már nem is számít különlegesnek, a másik pedig egy laboratóriumból átalakított lakás. Mostanában itthon is egyre népszerűbbek a régi gyárépületekből és csarnokokból kialakított otthonok, igaz, hogy nálunk nehéz ezeket megfizetni. Pedig az ilyen típusú lakások eredetileg épp nem a luxusról szóltak.

Nézzük az elsőt. A valahavolt utrechti gyárépületet egy loft iroda-lakássá alakította át a Zecc Architecten csapata. Az első lépés az volt, hogy a hatalmas, műemlék fa szerkezetet helyre kellett állítani. Az ipari épület eredeti homlokzata mögött az új funkciója gondosan rejtve maradt. Azért, hogy az indusztriális jelleget megőrizzék, a tetőszerkezetet szabadon hagyták a nyitott élettérben. A lakás különböző funkcióit a más-más színű padlóburkolat jelzi (amely a képeken sajnos nem látszik).

Nemrég készítettem egy összeállítást különböző izgalmas polcokról, ha még nem olvastátok, itt megtehetitek. Abban a bejegyzésben csak a polcok, maguk érdekeltek, most viszont tettem rá könyveket is, azaz olyan enteriőröket gyűjtöttem, amelyek a könyvek lehetséges tárolását mutatják be.

Sokat gondolkodtam ám ezen, és arra jutottam, hogy nagyon praktikus, ha a könyveket egy zárt, üvegajtós szekrénybe tesszük, mert így megspórolhatjuk az állandó portörlést és még mutatós könyvszekrényhez is jutunk. De ettől függetlenül is létezik sokféle megoldás, különleges és extrém helyek, mint például egy működésképtelen kandallóban kialakított könyvespolc vagy a praktikus, helytakarékos ötlet, a lépcsőfokok közé helyezett polcok. De az is izgi, ha nem a hagyományos vízszintes és függőleges osztást választjátok. És nem utolsósorban attól szép egy könyvespolc, ha jó sok könyv van rajta, nemde?

Épp itt az ideje, hogy elmeséljem, min dolgozom annyit az utóbbi időben. Képzeljétek, önmagam megrendelője lettem, ennek minden előnyével és hátrányával, de most nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy saját lakberendező irodaprojekt van, bizony! Ez nagyon lelkesít, tele vagyok ötletekkel és energiával, borzasztó nagy kihívás, hiszen az anyagi kereteim sajnos nem korlátlanok.

Gyakorlatilag folyamatosan az irodámon pörög az agyam (amikor nem a kedves megrendelők lakásán:), még a DIY óraasztalka is ennek keretében jött létre. Szóval a Dizain iroda a XIII. kerületben nyitja majd meg a kapuit, előreláthatólag szeptember közepén. A helyszín egy polgári lakás, amely azért is érdekes számomra, mert soha életemben nem laktam ilyenben, nem volt még részem 370 cm belmagasságban, úgyhogy egyenlőre még a hatása alatt állok. Különös, hogy egy ilyen környezet mennyire megváltoztatja az ember elképzeléseit, nap-mint-nap szembesülök azzal, hogyan változik az ízlésem, és ami eddig szóba sem jöhetett, az most bőven belefér. Igazából persze csak arról van szó, hogy minden környezet, tehát a négy fal, amelyet meg kell tölteni tartalommal, előbb-utóbb megköveteli a hozzá illőt, és ekkor kell ezeket a jelzéseket finoman összehangolni. Mást kíván egy minimalista ház és mást egy polgári enteriőr, no és megint mást egy panellakás.

A mai posztban szeretnék pár fotót mutatni kedvcsináló gyanánt, ezek mind az irodában készültek. Először is jöjjön egy felújítós dolog. A lakással együtt kaptunk pár régi lepukkant fa polcot, amelyeket nem akartunk kidobni, ezért úgy döntöttünk megmentjük az utókornak és a megfelelő felület előkészítés után lefestettünk a következő színekre: fehér, szürke, világoskék és fekete. Nagyjából ezek a színek fogják meghatározni az irodát. A polcokat száradás után tetrisz-szerűen illesztettük egymáshoz és már jöhettek is rá az újságok, kiegészítők, csecse-becsék. A folyamat és az eredmény képekben:

Dánia több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított pár éve. Ha itt rálelünk egy vadregényes tengerparton épült házra, elgondolkodtató, hogy a nyári szabadságot esetleg érdemes lenne itt tölteni. Persze csak akkor, ha nem zavar Titeket, hogy nyáron is csak maximum 16 fok van. Igaz, most épp itthon sincs sokkal több, tehát könnyű elképzelni.

Ez a dán nyári lak ideális helyszín lehet egy vadregényes és stílusos kikapcsolódáshoz.

A fehér és a fekete szín kortárs téma. Nyitott tágas belső terek, ahol egész nap folyamán érezhetjük a tenger fuvallatát. A teraszra nyíló elhúzható hatalmas üvegajtók összemossák a kint és a bent fogalmát, mégis a legmeghatározóbb sajátossága a háznak a két szín. A belső terekben szinte minden fehér, a falak, a mennyezet, a padlóburkolat, a lépcsők, a szekrények, a világítótestek, az ajtó és az ablakkeretek is, amelyek éles kontrasztot alkotnak a ház fekete külső megjelenésével, valamint egy-egy, a belső térben elhelyezett fekete bútordarabbal. Néhány színfolt jelenik meg csupán a kortárs festményeken és egyéb kiegészítőkön.

A külső tér követi a belső tér egyszerűségét. Nyers deszkapadló a medence körül, ugyanebből az anyagból készült alacsony asztalok, mellette fehér design székekkel. Egy pohár bor, takaró az estékre és a tenger susogása... azt hiszem, ezt (is) el tudnám viselni.

A címben említett "parkolóház" persze csak egy szóvicc, hiszen nem egy konkrét, létező parkolóházban kialakított lakást szeretnék most bemutatni, hanem egy parkoló közepére felépített házat. Azért így sem hétköznapi a dolog, ugye?

A helyszín Japán, méghozzá Akita város urbanisztikus, parkolóktól övezett központja. Tekintettel arra, hogy a tér mind a négy irányból nyitott, az épület tervezésekor fontos szempont volt a magánszféra védelme. A feladat tehát az volt, hogy olyan zárt rendszert hozzanak létre, amely kizárja a kíváncsi tekinteteket, ugyanakkor a terek a nyitottság érzetét keltsék. Így elsőre tipikusan a "fából vaskarika" esete. Szerencsére nem így gondolta a japán építész, Yoshichika Takagi, akit a feladattal megbíztak. Először azokat a helyiségeket vette számba, amelyeknél alapfeltétel volt a privát jelleg, mint a fürdőszoba, a wc, a hálószoba és a gardrób - ezek zárt, doboz alakú terekben kaptak helyet. Majd ezeket a dobozokat úgy rendezte el, hogy azok különböző méretű nyitott tereket, teraszokat zárjanak közre, növelve a tér mélységének érzetét. A házat magát izgalmasnak találom, de én nem szívesen laknék a parkoló közepén, úgyhogy most sem költözöm. :)

Shanghai-ban a Cool Docks fejlesztés területén, a South Bound Kerületben található a Waterhouse, amely egy négyemeletes, 19 szobás boutique hotel. Az épület az 1930-as években épült és eredetileg japán katonai székház volt. A szálloda a Huangpu folyó partján fekszik, nyilván innen kapta a nevét is, a túlparton pedig a csillogó Pudong felhőkarcolóinak látványa tárul elénk.

A felújítás során a  Neri & Hu Design and Research Office építészeti koncepciója a régi és az új között feszülő kontraszt megtartása, mi több hangsúlyozása volt. Tehát helyreállították az eredeti beton épületet, s erre kerültek az új részek, amelynek a szerkezetéhez Cor-Ten acélt használtak utalva a hely ipari múltjára, a Huangpu partján folyó dokkoló munkára. A Neri&Hu által hozzáépített negyedik emeleti struktúra együtt rezonál a folyón elhaladó ipari hajók szerkezetével és analógiát von mind a történelemmel, mind a helyi kultúrával.

A Neri&Hu volt a felelős a belsőépítészeti tervekért is, amely a külső megjelenés inverziója és egy zavaró, de frissítő térbeli élményt nyújt a szállodába látogató, ötcsillagos élményre vágyó vendégek számára. A nyilvános terek röpke bepillantást engednek a privát részekre, míg a privát terek hívogatnak a közösségi terekbe való bepillantásra, mint ahogy a nagy függőleges ablak a recepció fölött, vagy az ebédlőre nyíló folyosó ablakai teszik.

Ezek a váratlan helyeken felbukkanó vizuális összeköttetések, nem csupán a meglepetés erejével hatnak, de egyben kényszerítik is a vendéget, hogy szembenézzen Shanghai város felépítésével, ahol a vizuális folyosók és a Nong-Tang szűk utcái határozzák meg a hely sajátos ízét. Nektek hogy tetszik, kivennétek itt egy szobát?

A Különös Otthonok sorozatom ezen részében olyan lakásokat kerestem, amelyeket valamilyen iskolából alakítottak át. Ez most úgyis aktuális így a nyári szünet elején. Szóval virtuálisan most valahavolt iskolákba kalauzollak el benneteket.

Előként jöjjön egy gimnáziumból átalakított magánlakás Utrechtből. Az építészeti átalakításokkal a helybeli ZECC Architecten csapatát bízták meg a megrendelők, hiszen ők amúgy is sok ilyen értékmentő projektben vettek már részt, úgyhogy nincs hiány tapasztalatban. A régi iskola épületében a földszinten volt a tornaterem, az öltözők és egy tanári szoba. Az épület többi részét már átalakította egy fejlesztő, ezért a földszint külön került értékesítésre. Mivel az újonnan kialakított felső tetőteraszos apartmanok már elkészültek, ezért a födémen már nem lehetett változtatni, tehát szükség volt egy jó ötletre, amellyel több természetes fényt tudtak becsalogatni a lakásba. A megoldást az átriumszerű terasz kialakítása jelentette. A relatív keskeny telek adottságainak köszönhetően nagy kihívás volt természetes fényt juttatni a hálószobákba is. Megint egy terasz segített. A régi öltözők helyén két gyerekszobát alakítottak ki saját fürdőszobával. Az egyik szoba az udvarról kapja a fényt, a másik a terasz felől. A teljes hátulsó szakaszt lebontották és újjáépítették, ide került a szülői háló saját fürdővel. A régi köracél szerkezetet újrahasznosították, többek között ebből készült a gyerekszobák körablaka is. A nappalit és a konyhát a régi tornatermi részből alakították ki, itt látványos a belmagasság is. Az utcafronti részen lévő tanári szobából egy második nappalit alakítottak ki elsősorban a szülők részére. És ugyancsak itt kapott helyet a szülők dolgozószobája is.

A francia Élitis tapétagyártó cég két új falburkolat kollekcióval rukkolt elő, amelyet gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint egy tapétát, tehát ugyanúgy tekercsben kapjuk meg és fel kell ragasztani a falra, mint hagyományos társaikat. A különbség csupán az, hogy ezek háromdimenziósak, azaz kitüremkednek a falból, tehát vastagok. És az ára nem tekercsenként, hanem méterenként értendő, a szélességük változó, de maximum 20 méter hosszúságot tudnak egyben szállítani. Egy magamfajta lakberendező persze órákig jól tudja érezni magát anyag- és tapétaminták társaságában, ez történt most is. Elsősorban az Alliances kollekció nyűgözött le, hosszú percekig fogdostam és nézegettem előről, hátulról, oldalról, és kapkodtam a levegőt, egyszerűen gyönyörűek. Ha Ti is meg szeretnétek nézni élőben, itt megtehetitek és meg is vehetitek. :)

A Nature Précieuse kollekció a hagyományos keleti kézműves technikákból merít: