lakberendezés
-1
archive,paged,category,category-lakberendezes,category-58,paged-5,category-paged-5,wp-theme-bridge,wp-child-theme-bridge-child,bridge-core-1.0.4,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.0.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.7,vc_responsive
 

lakberendezés

Most, hogy már lassan három hete befejeztem a közreműködésemet a Falforgatók c. tv műsorban, újra van időm "levegőt venni" és törődni többek között a blogommal is. Kemény négy hónap van mögöttem, egy csomó tapasztalattal lettem gazdagabb, és nem feltétlenül csak jóval, de nem akarok panaszkodni. Egy biztos, aki egy ilyen produkcióban részt vesz, annak nem marad ideje semmi másra, de ezt úgy kell érteni, hogy nemcsak másik munkára nem, de a magánéletére és a családjára sem. Mert az egy dolog, hogy meg kell tervezni a lakásokat, de közben folyamatosan forgatásokra is kell járni különböző helyszínekre és közben persze az épülő lakásban is minél többet ott kell lenni úgy, hogy közben dupla sebességgel működik az időprés. De hát ilyen ez a popszakma, nem igaz?

Tegnap jártam a barátnőmnél, aki mellesleg a kolléganőm is. Van már pár közös projekt mögöttünk és most is dolgozunk együtt egy munkán. Ő most éppen kisbabát vár, nemrég készült el a babaszobájuk, amit tegnap meg is mutatott. Odavoltam érte, persze nem is vártam mást, mint amit láttam! Mondtam neki, hogy majd szeretném az egész szobát is egyben befotózni, hogy meg tudjam mutatni itt a blogon, mert annyira tök jó lett. Most sajna nem tudtam, mert nem volt nálam normális fényképezőgép. De a lámpát a telefonommal muszáj volt lefotóznom, mert annyira egyszerű, ugyanakkor különlegesen édes lett... tudjátok, hogy amúgy is van ez a lámpák iránti becsípődésem.

Az van, hogy nálam be vannak csípődve a nagy asztalok. Nem bírom, ha egy asztal kicsi, pláne ha ez az asztal dolgozó funkcióval ellátott. Legalábbis, ha az enyémről van szó. Nekem olyan kell, amin szét lehet pakolni, elfér rajta minden egyszerre: tervek, rajzok, füzetek, papírok és skiccek, anyagminták, színminták, számítógép, mobil, naptár, csecse-becsék, a lányom által készített kis ajándékok, virág, lámpa, ceruzatartó, körömlakkok, kávéscsésze satöbbi. És ha eluralkodik a káosz, még akkor is van egy pici szabad hely letenni egy bármit. Ezek után fogadjunk, azt kérdezitek, mekkora az én íróasztalom? Mire tippeltek? Nos, elárulom: 2 méter 48 centi hosszú, 90 cm mély és faltól falig ér. Akkora, hogy rá sem fér egyben egy fényképre... Ha dobnék rá egy matracot még ágynak is jó lenne. :) Merthogy saját készítésű ám! És olyan strapabíró, hogy csak na.

Biztosan sokan tudjátok már, hogy én vagyok a TV2 Falforgatók c. műsorának egyik tervezője. A műsor arról szól, hogy nagyon lerobbant vagy lakhatatlan lakásokat átalakítunk és tökéletesen felújítunk, ezzel hozzájárulunk a tulajdonosok életminőségének javulásához. A műsor minden szombaton látható a TV2-n 13:30-kor. Az én első lakásátalakításom április 19-én ment adásba. A műsorban egy fiatal párnak készült el az első közös otthona Zuglóban.

Múlt hétvégén vendégségben voltunk a barátainknál, ahol mindig nagyon finomakat és nem keveset szoktunk enni. Barátnőm félretett egy zacskó nagyméretű száraz kagylótésztát, mert már rég lejárt a szavatossága. Kérdezte, hogy kérek-e belőle, mert szerinte jó lehet dekorációnak (úgy látszik, megfertőztem). Naná, hogy kértem. Itthon aztán fogtam az akrilfestékeimet és kiválasztottam négy színt: szürkét, vízzöldet, türkizkéket és fehéret. Bevallom, a fehéret menet közben tettem hozzá, mert a fehér nélkül döglött volt a színkombináció, a fehértől keltek életre a színek. A festés nagy részét a kislányom vállalta, közös időtöltésnek is kiváló, hiszen minden gyerek imád kézműveskedni.

A Thonet székek megmetése nem valami friss sztori, de még nem beszéltem róla soha, ezért most előjövök vele. Gondolom észrevettétek, hogy az utóbbi időben egyedi tartalmakkal próbállak Titeket inspirálni és szórakoztatni, ami jóval nehezebb feladat, mintha külföldi oldalakról átvett lakásokat posztolgatnék. A saját tartalom létrehozása fáradtságos és időigényes műfaj, meg kell alkotni a valamit, aztán be kell fotózni, rendbe kell szedni a képeket számítógépen és még meg is kell írni... szóval kell hozzá sok munka és még több idő. Ezért ritkultak meg mostanában a bejegyzések, de remélem a minőséget Ti is előbbre helyezitek a mennyiségnél! Na, vissza a székekhez: metálfekete Thonet székeim története következik.

Lehet, hogy tök uncsi vagyok, de már megint csináltam egy lámpát. Ezúttal két falikar készült a kislányom szobájába, az ágya mellé olvasólámpának. Miután sokat járok barkácsáruházakban, egyik alkalommal találtam egy oversize fa csipeszt. Azt hiszem eredeti funkciója szerint fali fényképtartó vagy egyéb papírok tartója lehetett. Nekem viszont az esti meseolvasáshoz kellett sürgősen lámpát kreálnom, hát megvettem két csipeszt, tekertem rá pár méter textilkábelt és már kész is volt a lámpa.

Vettem a lányomnak egy memory fedőmatracot. Szépen be volt csomagolva és atomra vákuumozva, kb. akkora volt, mint egy összecsomagolt hálózsák. Amikor kibontottuk, kiderült, hogy az egész egy vastag papírhengerre van feltekerve. Egyből elkezdtem gondolkodni rajta, hogy mit is kezdhetnék egy ilyen masszív papírhengerrel... hát naná, hogy lámpát csináltam belőle! :)