lakberendezés
-1
archive,paged,category,category-lakberendezes,category-58,paged-7,category-paged-7,wp-theme-bridge,wp-child-theme-bridge-child,bridge-core-1.0.4,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.0.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.7,vc_responsive
 

lakberendezés

A válságnak köszönhetően egyre jobban eluralkodott a lakberendezésben a régi tárgyak értékmentése és felújítása, valamint a csináld magad lakásdekorációk készítése. Teljesen érthető a folyamat, a mögötte lévő filozófiát szerintem mindenki el tudja fogadni. A fogyasztói társadalom “Dobd ki a régit és vegyél helyette újat!” jelmondatát lassan felcseréli a “Mentsd meg a régit és varázsold újjá!” szlogen. Talán már Titeket is megfertőzött ez az új szemlélet, ezért most szeretnék pár példát mutatni arról, hogyan lehet egy régi létrát felhasználni lakásdekorációként, és felruházni új funkcióval.

Mostanában valahogy lett ez a mániám, hogy kedvelem a neonsárgát. Nem tudom, hogyan sikerült belém férkőznie, de egyszer csak azt vettem észre, hogy tetszik. Először kérettem magam, de egyre csak győzködött, egyre többször mutatta magát, éreztette, hogy dolgom van vele. Felbukkant egy üzlet kirakatában táska formájában, megjelent egy festményen, ceruzaként akadt a kezembe, vagy egyszerűen ott állt az út szélén láthatósági mellényként. Most meg azt érzem, hogy megadtam magam, vágyom rá, sőt, egyenesen akarom. Kérem a táskát, persze a festményt is, és kérek sok festéket, mert valamit muszáj nekem is lefestenem. Persze már megvannak az ötleteim, de amíg nem jövök elő velük, tessék barátkozni a színemmel kicsit. Védőszemüveget fel!

 

Be kell vallanom, irtó nehezen viselem most ezt a telet, nem akarok több havat látni, esőt meg főleg nem. Süssön újra a nap, tavasz illat lengedezzen és kezdjen el zöldülni végre a természet. Annak érdekében, hogy ezt előidézzem, és főleg, hogy jobb hangulatom legyen ebben a nedves szürkeségben, becsempésztem egy csepp tavaszt a lakásba. De nem csak szimplán vettem egy virágot, "nesztek, itt a tavasz", nem ám. Az alapoknál kezdtem a dolgot, avagy mibe tegyem a virágot, ha már unom a vázáimat?

Egyik délután hirtelen felindulásból készítettem egy lámpabúrát, mert már nagyon untam a hálóban lógó semmilyen lámpát. Fogtam két A3-as kartont (egyik világosszürke, másik sötétszürke), egy sniccert és egy fémvonalzót, majd a kartonból össze-vissza kivágtam háromszögeket úgy, hogy nagyjából egyforma vastag közök maradjanak. Amikor megvoltam mind a két színnel, egy porcelánfoglalatos tilka kábel köré csavartam először az egyik színt, majd a másikat és ragasztóval összeragasztottam két ponton a papírok két szélét. És voilá! Ez lett belőle:

Beköszöntött az igazi tél, vele együtt a hó, ami szép és a latyak, ami ronda. Ezért úgy gondoltam, testet-lelket melengető témával hozakodom elő. Kandallókról és beltéri tűzterekről készítettem egy inspirációs összeállítást. Ma már sokféle kandalló létezik a hagyományostól a bioethanol kandallón keresztül az elektromosig, de az igazi mégiscsak az, amikor ropog a tűz. Ehhez pedig fára van szükség. A fát viszont tárolni kell valahol, és engem most ez érdekel igazán: hol és hogyan tároljuk a tűzifát a beltérben?

Az előző bejegyzésben emlegetett családi ház tervezése során futottam bele abba a kérdésbe, hogy milyen funkciót adjak annak a 4,6x4 méteres térnek, amelynek egyik oldalán 2 ajtó van, a másikon egy beépített szekrény, a harmadik oldalán megy fel a lépcső az emeletre, a negyediken pedig egy szintkülönbséget áthidaló fellépő, amely 4 méter széles, tehát nincs fal. Korábban felmerült az is, hogy kerüljön ide az étkezőasztal, de hamar elvetettem, hiszen a rengeteg közlekedési útvonal miatt útban lenne az asztal a székekkel együtt.

Elárulom végre az utóbbi hetek hallgatásának okát, bár nem nagyon reklamáltatok. Egy fontos projekten dolgozom, amely elég sok - sőt minden - időmet elveszi. Egy családi házról van szó Budapest vonzáskörzetében, amelynek olasz-magyar tulajdonosai gyakorlatilag szabad kezet adtak nekem. Ilyen még soha nem történt velem, óriási kihívás, óriási felelősség és rengeteg munka, de nagyon élvezem. Napokig dolgoztam például azon, hogy minden villanykapcsoló és dugaszolóaljzat a megfelelő helyre kerüljön. Ne essen a dugalj a kanapé vagy a könyvespolc mögé, hová hányas keret kell, melyik lámpát honnan fogják kapcsolni és még sorolhatnám. És mindenzt már akkor tudnom kell, amikor még csak a vakolatlan téglafalak állnak, bútorról még szó sincs, minden csak papíron van, vagy még ott sem, csak a fejemben létezik. Szóval nem egyszerű a lakberendező élete, na. És hogy kiderüljön, hogyan kerül ide ez a csupafehér kollázs, olvass tovább!

Az interneten böngészve szinte el sem kerülheti a figyelmünket a sok karácsonyi dekorációs ötlet, pillanatok alatt találhatunk inspirációt, hogyan öltöztessük ünnepi díszbe az otthonunkat. Most én is szeretnék ötletet adni azoknak, akik valami különleges és érdekes dekorációt szeretnének saját kezűleg készíteni az ünnepekre.

A karácsonyi inspirációs képek és ötletek dömpingszerűen keringenek az interneten. Gondolom, láttatok már rengeteg csodaszép karácsonyi fotót és remélem, nem unjátok még nagyon. Mert én is készítettem egy szubjektív összeállítást. Remélem, tetszeni fog. Nemsokára azt is megmutatom, milyen díszeket csináltam saját kezűleg és mutatok pár ötletet ajándékcsomagolásra is.