belsőépítészet
-1
archive,tag,tag-belsoepiteszet,tag-60,wp-theme-bridge,wp-child-theme-bridge-child,bridge-core-1.0.4,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.0.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.7,vc_responsive
 

belsőépítészet Tag

Tegnap bukkantam rá az észak-írországi Grillagh Water nevű konténerházra az Architizer oldalán. Egyből lenyűgözött. Azon gondolkodtam, vajon mi határozza meg azt, hogy nekem személy szerint mi tetszik? A génjeimben van kódolva, a közeg határozza meg, amelyben felnőttem vagy mindezek együttvéve? Miért vonzódom annyira a minimál stílushoz, az egyszerűen fogalmazott terekhez, a sallangmentes letisztultsághoz és miért idegenkedem annyira pl. a vintage stílustól? Az ízlésünk vajon hogyan fejlődik ki az évek során? Ilyen gondolatok foglalkoztattak miközben ezt a konténerekből épült házat nézegettem.

Vasárnapi körkép: Konténerház Írországból

Régóta hallgatok, tudom. Nem szándékosan, csak valahogy bedarált a sok meló és a család kombó, ráadásul tombol a nyár, szünet van a suliban..., mondjam még? Na, de nem panaszkodom, hanem megmutatom inkább az egyik legnagyobb projektem alakulását. A kezdetekről itt olvashattok.

Ez az építkezés még múlt ősszel kezdődött, először szétverték majdnem teljesen a régi, hetvenes években épült családi házat, aztán indult az építés. Még az év elején készítettem az alábbi fotókat, amikor már álltak a falak, bent voltak a nyílászárók és a gépészeti szerelések folytak. Ebben a szakaszban még kicsit hihetetlen, hogy valaha ebből egy csodaszép otthon lesz, nem?

Egy olyan lakás bemutatásával készültem mára, amely egyrészt beleillik a "fehér a fehérrel" trendbe, másrészt vannak benne mid century modern vonások, úgyhogy nekem ez a két dolog már elég is lenne. De van itt még valami: az az érdekes anyaghasználat, amely ezt a lakást jellemzi... és ez nem más, mint a kerámiaburkolat.

 

Lassan talán melegszik végre egy kicsit az idő, én legalábbis már nagyon várom, hogy végérvényesen el lehessen tenni a szekrény mélyére a télikabátot és a csizmátsapkátsálatkesztyűt. Ezzel együtt nagyon mehetnékem is van, állandóan a különböző úticélokat nézegetem a neten, persze valahogy mindig délen kötök ki. Úgyhogy ezt a hétfőt is kezdjük egy cseppet délebbre, azaz Athénban, azon belül is egy szépséges kétszintes apartmanban.

A múlt héten sajnos nem született bejegyzés, mert síelni voltam, ez utóbbi persze nekem nem sajnos. Cikk azért sem született, mert a hegyekben teljesen elszigetelten éltünk, szóval nem volt internet, se tévé, de az mondjuk nem is hiányzott. A síelés után minden évben már csak a tavaszra koncentrálok, de most még utoljára ugorjunk el azért a francia Alpokba, és nézzünk meg egy "faházat".

Első hallásra kicsit unalmasnak tűnő témát szeretnék ma boncolgatni: ez pedig a tértervezés. Azért ne ijedjetek meg, nem lesz uncsi! Sőt, olyannyira nem uncsi a téma, hogy elárulom: ez a lakberendezés alapja. Hiszen hiába néz ki nagyon jól mondjuk egy lakás vagy egy étterem, ha rosszul kapcsolódnak egymáshoz a különböző terek, ha az egyes funkciókhoz nincs meg a kellő négyzetméter, nem ér az egész semmit. Minden jól használható térnek az alapja az, hogy igazán élhető legyen és jól érezzük magunkat benne.

A nagy kérdés minden munka előtt így hangzik: Vajon a terek lecsupaszítva úgy működnek-e, ahogy majd használni fogják őket? Ha igen, akkor jó, kezdődhet a stílus kialakítása, ha nem, akkor viszont neki kell állni a terek tudatos, működőképes kialakításának, ezt hívjuk tértervezésnek. Én nagyon szeretem a munkának ezt a részét, a tökéletes alaprajz megalkotását. Hogy mit értek ezalatt? A helyiségek arányainak meghatározását igazodva az igényekhez és az adott alapterülethez. Ajtók, ablakok, elhelyezését, közlekedő területek megfelelő kihasználását, rakodóterek létrehozását, nagy belmagasság esetében a tér függőleges megosztását, a különböző funkciójú terek egymáshoz kapcsolását stb.

Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani veletek pár ötletet egy torinói polgári lakás bemutatásával. A 80 négyzetméteres, nagy belmagasságú, eredetileg két fő helyiségből álló lakás belső átalakításával a torinói Studioata irodát bízta meg a megrendelő. A lakás keleti oldalán található nagy teret egyben hagyták, ide került a minimál vonalvezetésű konyha, és az étkező, a közösségi tér, valamint kihasználva a nagy belmagasságot, egy kisebb otthoni iroda is. A galériára szintjére a falszerkezetbe rögzített lebegő lépcsőkön juthatunk fel.  Első ránézésre kicsit hihetetlen, hogy ezek a légiesen vékony lépcsőfokok elbírnak bárkit is, de a fotók között ott a bizonyíték. És igazán jó ötlet az egyik lépcsőfok polccal való kiváltása, amely anyagában és színében is különbözik a többi lépcsőfoktól. Az eredeti alaprajzon jól látható, hogy a lakást kettéválasztó tartófalon egy helyen sima válaszfal található, amelyet az átalakítások során eltávolítottak. Így iktatták ki a felesleges, kihasználatlan közlekedő területeket és megteremtették a feltételeit annak, hogy a nyugati részen kialakított két szobába külön-külön is be lessen jutni. A szobák alapterületeiből kicsit lecsippentve alakították ki a fürdőt. A tartófalat egy áthidaló szerkezettel megbontották, így biztosítottak helyet a zuhanyfülkének. A fehéren kívül egy világos árnyalatú fa használata jellemző, amely a padlón és a tároló szekrények frontjain megnyugtatóan otthonos kombinációt alkotnak. Ezzel a megoldással egységes felületeket alakítottak ki, megnövelték egyúttal a térérzetet, valamint homogén alapot adtak szinte bármilyen stílusú berendezés társításához.

Ma csodaszép enteriőrképeket hoztam Nektek, egy "pöti" brüsszeli bed and breakfast hotelből. Két stílus keveredésének tökéletes példáját láthatjátok. Hogy melyik kettőét? Olvassatok tovább!

Az épület eredetileg két különálló, 1906-ban épült szecessziós ház volt. Ívelt fém, üvegberakásos kapuin keresztül bejutva, skandináv design bútorokkal és kortárs darabokkal vegyesen berendezett egyedi és otthonos hangulatú terek várják az idelátogatót. A Tenbosh House (merthogy ez a neve) Patrice Lémeret építész és Michel Penneman belsőépítész közös munkájának eredménye.

Különös Otthonok sorozatom következő epizódjában inkább csak kialakításában különleges lakásokat szeretnék mutatni, ugyanis nem másról van itt most szó, mint két ipari jellegű épület lakássá alakításáról. Az egyik egy tipikus loft, amely ma már nem is számít különlegesnek, a másik pedig egy laboratóriumból átalakított lakás. Mostanában itthon is egyre népszerűbbek a régi gyárépületekből és csarnokokból kialakított otthonok, igaz, hogy nálunk nehéz ezeket megfizetni. Pedig az ilyen típusú lakások eredetileg épp nem a luxusról szóltak.

Nézzük az elsőt. A valahavolt utrechti gyárépületet egy loft iroda-lakássá alakította át a Zecc Architecten csapata. Az első lépés az volt, hogy a hatalmas, műemlék fa szerkezetet helyre kellett állítani. Az ipari épület eredeti homlokzata mögött az új funkciója gondosan rejtve maradt. Azért, hogy az indusztriális jelleget megőrizzék, a tetőszerkezetet szabadon hagyták a nyitott élettérben. A lakás különböző funkcióit a más-más színű padlóburkolat jelzi (amely a képeken sajnos nem látszik).