Sorozatom következő részében az étkező praktikus tervezéséről osztom meg a tapasztalataimat. Ez a helyiség általában szorosan összefügg a konyhával, akár része is lehet a konyhának, de a nappalinak is. Manapság már ritka, amikor külön "szobában" kap helyet. Az étkező az a hely, ahol esténként összegyűlik a család a vacsoraasztal mellett és természetesen hétvégén is főszerepet kap.
A Thonet székek megmetése nem valami friss sztori, de még nem beszéltem róla soha, ezért most előjövök vele. Gondolom észrevettétek, hogy az utóbbi időben egyedi tartalmakkal próbállak Titeket inspirálni és szórakoztatni, ami jóval nehezebb feladat, mintha külföldi oldalakról átvett lakásokat posztolgatnék. A saját tartalom létrehozása fáradtságos és időigényes műfaj, meg kell alkotni a valamit, aztán be kell fotózni, rendbe kell szedni a képeket számítógépen és még meg is kell írni... szóval kell hozzá sok munka és még több idő. Ezért ritkultak meg mostanában a bejegyzések, de remélem a minőséget Ti is előbbre helyezitek a mennyiségnél! Na, vissza a székekhez: metálfekete Thonet székeim története következik.
Egyik barátnőm, az Axi's Kitchen gasztroblog írója megkért, hogy segítsek neki átalakítani az étkezőjüket, mert nagyon megunta a wengé bútorokat és a sötét bronzosra festett falat. Örömmel segítettem felfrissíteni az egyébként nem gáz, de mára már kicsit uncsi étkezőt. A költségvetést szándékosan bekorlátoztuk és egyfajta kihívásnak tekintettük a projektet. Az volt a cél, hogy minimál költségvetésből érjünk el látványos változást. Amit csak lehetett Axi saját maga csinált meg. A falat újrafestettük, de a bútorokat a székek kivételével nem cseréltünk le. Axi felújított, festett, kárpitozott, fúrt és faragott.
