Képzeljétek, az a megtiszteltetés ért, hogy idén is jelöltek a Glamour Woman of the Year gálára lakberendező kategóriában. Nagyon örülök neki és borzasztóan izgulok, hogy idén vajon sikerül-e elnyernem a díjat. Nagyon szeretnék győzni, hiszen idén ünnepli a Dizain márkám a 10. évfordulóját. Nagyon klassz lenne a Glamour Women of the Year 2017 Év lakberendezője díjjal ünnepelni.
A pünkösdi hétvégén képzeletben Belgiumban jártam, ahol egy igazán ízléses nyaralót találtam a Knokke nevű városban. Egy csipet skandináv egyszerűség megfűszerezve egy csepp párizsi hangulattal, a végeredmény pedig csodás. Legalábbis szerintem. Inspiráció áramlásra felkészülni!
Lakberendező vagy? Csatlakozz a Stúdió Dizainhoz! Ha elkötelezett vagy az épített környezetünk szebbé tételéért, ha szereted a kihívásokat és helyt is tudsz állni, ha kedveled a minimál dizájnt, de biztos kézzel adsz hozzá más stílusokból is egy keveset, jelentkezz! Amit várunk: legalább 3 éves szakmai tapasztalat, ez idő...
Elérkezett a péntek, indul a nyílt nap! Írjátok meg a lakberendezéssel kapcsolatos kérdéseiteket itt, a poszt alatt kommentben, küldjetek nekem levelet a zaiviki[kukac]dizain[pont]hu e-mail címre, vagy használjátok a Dizain Facebook oldalát: töltsetek fel fotókat ide a kérdéseitekkel. Kérdezni pénteken éjfélig lehet, igyekszem érkezési sorrendben mindenre válaszolni még ma, de legkésőbb a hétvégén.
Ezen a héten pénteken, november 14-én nyílt napot tartok itt a blogon. Évek óta írom és szerkesztem a dizain blogot és arra gondoltam, hogy Titeket, Kedves Olvasók egy kis figyelmességgel ajándékozlak meg köszönetképpen. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy lakberendezés témában kérdezhettek tőlem bátran, és én igyekszem majd minden kérdésre válaszolni.
Elárulom végre az utóbbi hetek hallgatásának okát, bár nem nagyon reklamáltatok. Egy fontos projekten dolgozom, amely elég sok - sőt minden - időmet elveszi. Egy családi házról van szó Budapest vonzáskörzetében, amelynek olasz-magyar tulajdonosai gyakorlatilag szabad kezet adtak nekem. Ilyen még soha nem történt velem, óriási kihívás, óriási felelősség és rengeteg munka, de nagyon élvezem. Napokig dolgoztam például azon, hogy minden villanykapcsoló és dugaszolóaljzat a megfelelő helyre kerüljön. Ne essen a dugalj a kanapé vagy a könyvespolc mögé, hová hányas keret kell, melyik lámpát honnan fogják kapcsolni és még sorolhatnám. És mindenzt már akkor tudnom kell, amikor még csak a vakolatlan téglafalak állnak, bútorról még szó sincs, minden csak papíron van, vagy még ott sem, csak a fejemben létezik. Szóval nem egyszerű a lakberendező élete, na. És hogy kiderüljön, hogyan kerül ide ez a csupafehér kollázs, olvass tovább!
A látványrajzait bár biztosan láttátok ennek a háznak, ha mégsem, akkor ide kattintva megnézhetitek. A lakás mostanra fotózható állapotba került, ezért múlt héten kattintottam is pár képet, ezeket szeretném most megmutatni.
Épp itt az ideje, hogy elmeséljem, min dolgozom annyit az utóbbi időben. Képzeljétek, önmagam megrendelője lettem, ennek minden előnyével és hátrányával, de most nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy saját lakberendező irodaprojekt van, bizony! Ez nagyon lelkesít, tele vagyok ötletekkel és energiával, borzasztó nagy kihívás, hiszen az anyagi kereteim sajnos nem korlátlanok.
Gyakorlatilag folyamatosan az irodámon pörög az agyam (amikor nem a kedves megrendelők lakásán:), még a DIY óraasztalka is ennek keretében jött létre. Szóval a Dizain iroda a XIII. kerületben nyitja majd meg a kapuit, előreláthatólag szeptember közepén. A helyszín egy polgári lakás, amely azért is érdekes számomra, mert soha életemben nem laktam ilyenben, nem volt még részem 370 cm belmagasságban, úgyhogy egyenlőre még a hatása alatt állok. Különös, hogy egy ilyen környezet mennyire megváltoztatja az ember elképzeléseit, nap-mint-nap szembesülök azzal, hogyan változik az ízlésem, és ami eddig szóba sem jöhetett, az most bőven belefér. Igazából persze csak arról van szó, hogy minden környezet, tehát a négy fal, amelyet meg kell tölteni tartalommal, előbb-utóbb megköveteli a hozzá illőt, és ekkor kell ezeket a jelzéseket finoman összehangolni. Mást kíván egy minimalista ház és mást egy polgári enteriőr, no és megint mást egy panellakás.
A mai posztban szeretnék pár fotót mutatni kedvcsináló gyanánt, ezek mind az irodában készültek. Először is jöjjön egy felújítós dolog. A lakással együtt kaptunk pár régi lepukkant fa polcot, amelyeket nem akartunk kidobni, ezért úgy döntöttünk megmentjük az utókornak és a megfelelő felület előkészítés után lefestettünk a következő színekre: fehér, szürke, világoskék és fekete. Nagyjából ezek a színek fogják meghatározni az irodát. A polcokat száradás után tetrisz-szerűen illesztettük egymáshoz és már jöhettek is rá az újságok, kiegészítők, csecse-becsék. A folyamat és az eredmény képekben:
A júniusi Mi Otthonunk Magazin 'Együtt a gyermekkel' rovatába ezúttal egy általam tervezett kislányszoba került be. Megtaláljátok a hat oldalas cikket a 77. oldalon Lombos fák közt, pipacsréten címmel. Ehhez kapcsolódóan pedig írtam egy szösszenetet az egyedi tapétatervezésről, amelyet a 43. oldalon találtok. Irány az újságos, ezt a címlapot keressétek:
Egy új témát találtam ki Nektek, Kedves Olvasók. Időről időre kiválasztok majd egy design klasszikus bútort, és a bútor bemutatásán kívül azt is megmutatom, hogy milyen stílusú és hangulatú enteriőrökben mutat igazán jól, mire érdemes figyelni a lakberendezés során, ha egy ilyennel lenne dolgotok.
A mostani első választottam Jacobsen Tojás fotelje. Ez a fotel az egyike annak a három meghatározó erejű bútornak, amelyet Arne Jacobsen dán építész az ötvenes években alkotott. (A másik kettő a Hangya és a Hattyú szék, de ezekről majd máskor esik szó.) A Tojás fotel a koppenhágai SAS Royal Szálló belsőépítészeti terveinek részeként született meg. A fotel organikus formavilága eszményi ellenpólusa a tiszta vonalú építészeti környezetnek. A bemutatkozás után nagyon hamar széles körben elterjedt és igen közkedveltté vált, népszerűsége pedig mind a mai napig tart.
