A Bauhaus stílus a lakberendezésben
1513
wp-singular,post-template-default,single,single-post,postid-1513,single-format-standard,wp-theme-bridge,wp-child-theme-bridge-child,bridge-core-1.0.4,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-child-theme-ver-1.0.0,qode-theme-ver-18.0.9,qode-theme-bridge,disabled_footer_bottom,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-5.7,vc_responsive
 

A Bauhaus stílus a lakberendezésben

A Bauhaus stílus a lakberendezésben

A lakberendezési stílusokat tárgyaló sorozatom következő részét olvashatjátok most, amelyben a teljesség igénye nélkül próbálok átfogó képet adni egy igazán nagyhatású stílusról, a Bauhausról. Remélem, sikerül. A véleményeteket a hozzászólásokban várom.

A Bauhaus kezdetei

A mára legendássá vált fogalom a XX. század legújítóbb szellemű és így legnagyobb hatású mozgalmát jelöli, amely történetének tizennégy éve alatt (1919-1933) gyökeresen megváltoztatta az építészet és az iparművészet alapelveit.

A Staatliches Bauhaus in Weimar két művészeti iskola egyesítéséből jött létre 1919-ben, Walter Gropius vezetésével. A reformer Gropius egy egészen új szellemiségű iskolát hozott létre Weimarban: az akadémikus művészettel szemben, a közösség erejében bízva és a művész felelősségéről meggyőződve olyan társadalmat akart megvalósítani, amelyben az összes művészeti ág képviselői együtt építik fel a „szocializmus katedrálisát”. 1919-ben meghirdetett programjában minden művészet végső céljaként az építést jelölte meg, amelynek elérése érdekében szobrászoknak, iparművészeknek, építészeknek és festőknek vissza kell térniük a kézművességhez.

Az első korszak

A képző- és iparművészetek közötti határ megszüntetése érdekében az oktatás műhelyekben folyt, ahol minden egyéni kísérletezés megengedett volt. A diákokat olyan egyéniségek tanították, mint a festő Kandinszkij vagy Klee. A Bauhaus első korszakában így elsősorban az expresszionizmus hatása érződik: színes, mozgalmas, szabad tárgyak születtek a műhelyekben.

A második korszak

A Bauhaus második korszaka 1925-től kezdődik, amikor a szociáldemokrata kormány bukása után – és anyagi támogatás hiányában – Gropius kénytelen Dessauba helyezni az iskolát. Dessauban, ahol a központi épületen kívül a tanárok és diákok szálláshelye is Gropius elképzelései szerint épült meg, már az ipari szempontok kiszolgálása volt a fő szempont. Olyan épületeket és tárgyakat alkottak, amelyek a sorozatgyártás révén nagy tömegben és olcsón állíthatók elő, s ezzel elősegíthették a társadalom szélesebb rétegeinek életszínvonal-emelkedését. Az ipar által követelt egyszerűsítés a tárgyak formai redukcióját eredményezte: geometrikus formák és puritanizmus uralta a Bauhaust. Ez a gyártásorientáltság vezetett ahhoz a funkcionalizmushoz és racionalizáláshoz, amely uralkodóvá vált a XX. század további évtizedeiben.

A Bauhaus után

A harmincas években a Bauhaust a nemzetközi modernizmus követi, amely egyértelműen a Bauhaus szellemi örökösének tekinthető – csak éppen központja nem alakult ki (kivétel ez alól az ún. New Bauhaus, amely az Egyesült Államokba távozott építészeket tömörítette, Mies van der Rohe vezetésével).

A Bauhaust 1933-ban, alig tizennégy éves fennállás után, a nemzeti szocialisták hatalomra kerülésével végleg bezárták. Hatása felmérhetetlen az építészetre és a formatervezésre nézve, alapelvvé tette a racionalizmust és a funkcionalizmust, valamint egészen új formai alapokra helyezte az ipar-, képző- és építőművészeti alkotást.

Legfontosabb képviselői: Walter Gropius, Moholy-Nagy László, Marcel Breuer, Marianne Brandt, Mies van der Rohe.

És most nézzük a Bauhaus tárgyait, amelyek közül sok még ma is gyártásban van és megvásárolható.

Ez Breuer Marcel egyik első csővázas széke, a Vaszilij.

Breuer Marcel lerakóasztalai szintén hajlított csővázas technológiával készültek.

Annie Albers lenyűgöző textíliája. Két oldala különböző tulajdonsággal bírt: az egyik elnyelte a hangot, a másik visszaverte a fényt.

Mies van der Rohe híres Barcelona széke az 1929-es barcelonai Világkiállításon vívott ki magának először elismerést.

Marianne Brandt lehúzható mennyezeti lámpája.

Walter Gropius igazgatói irodája a Bauhausban, 1927-ből.

Mies van der Rohe MR10-es hajlított csővázas széke.

Karl. J. Jucker és Wilheim Wagenfeld üveg asztali lámpája, 1923-ból. Jól látszik a korszak Bauhaus programja: az üveg és a fém hangsúlyos használata és minden részlet funkciójának megmutatása.

És végül egy korabeli enteriőr, amely Breuer Marcel keze nyomát dícsérei.

6 hozzászólás
  • Bono
    Posted at 12:21h, 07 május Válasz

    Szia!

    Nagyon köszi! Nagy Bauhaus rajongó vagyok, bármi és bármikor jöhet ebben a témában!!!!
    ( Aki Berlinben jár feltétlenül menjen el a Bauhaus Múzeumba!!)
    Egyébként gratulálok, nagyon tetszik az oldalad!!

    • zaiviki
      Posted at 12:58h, 07 május Válasz

      Szia, köszi a visszajelzést! 😉

  • Bono
    Posted at 21:35h, 15 október Válasz

    Szia Viki

    Láttad a pécsi Bauhaus kiállítást? Ha igen, hogy tetszett?

    • zaiviki
      Posted at 23:42h, 17 október Válasz

      Szia, persze, hogy láttam. Holnap fel is kerül a beszámoló a blogra, abból minden kiderül. 🙂 Neked, hogy tetszett? Gondolom, Te is láttad…

  • Pingback:Magyarok a Bauhausban kiállítás | Dizain
    Posted at 08:40h, 18 október Válasz

    […] a Magyarok a Bauhausban című kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A tárlat a Bauhaus és a magyarok kapcsolatáról szól, de már csak október 24-ig látogatható. Az izgalmas és […]

  • Szöllősi Viktor
    Posted at 23:03h, 20 február Válasz

    Stílusok jönnek és mennek, de a Bauhaus az egyetlen amely feltudott támadni és tudja magát képviselni a mai bútorvilágban. Ezt stílust nem lehet elpusztitani, mindig egy igazi örökzöld trend marad.

Post A Reply to zaiviki Cancel Reply